Sopron VOLT feszt 2009 beszámoló (a zenék)

Elnézést a VOLT fesztivál közönségéről szóló bejegyzésemről, de hát külön akartam azt letudni, mert amennyire szar volt a szociális közeg, annyira jó volt szerintem az egész zeneileg.

Szerdán este értünk le, megnéztük a 30Y-t, és nem tetszett egyikünknek sem. Olyan Kispál és a Borzas hangulatom volt tőle, csak hamisan énekel az énekes szegény. Na sebaj, van akinek ez tetszik. Utána Franz Ferdinand volt, és az angolo jelentem egész jó kis műsort hoztak. Szépen öltöztek, és tüchtigül gitározgatak meg énekelgettek; semmi őrjöngés, táncolás. Olyan volt, mint rádiót hallgatni szerintem.

Este Plump DJ-sre nem mentünk el, mert voltunk márciusban az A38-on és ő(k) voltak a legtucctuccosabbak és leglassabb tempójúak az előDJzenekarokhoz képest, úgyhogy nagyon nem az a breakbeat, ahogy a régi számaikból számitottuk volna.

Helyette éjfélkor volt Chase & Status, ami gyakorlatilag Statusból (DJ) és egy feka MC-ből állt, és elég jó volt! Saját számokat játszottak, szinte 95%-ban. (Ez a jó az olyan együttesekben, akik már régóta nyomják az ipart: van elég anyaguk, hogy egy 2 órás show-t megtöltsenek) Tök jó party volt, eleinte DnB aztán Dubstep, a végén meg kicsit zúzósabb DnB megint.

Itt a Chase & Status koncertnél kiemelném újra a közönség szerepét, mert nagyon-nagyon lelohasztotta a kedvemet, amikor berakta az Eastern Jam-et (saját maguktól) a DnB számok után, és kábé totál megállt a közönségben a buli. “Miért?” – gondoltam – “Kinn voltunk Februárban Andival Londonban a MASS klubban, és volt a RAM Records bulin Chase & Status, meg egy csomó más Dubstep is, és ugrált az egész party, akkora zúzás volt ezekre a számokra!”. A következtetésem az volt, hogy égretörő szégyen, de úgy tűnik, hogy a magyar közönség egyszerűen NEM ISMERI a Dubsteppet, mint stílust, és buli kultúrát, vagy valami. Elkezdtek rá feles ritmusban karokat lengetni a magasban, mint egy átlag Hip Hop koncerten. “NEEEEE!” – Jéézusom, de ciki volt! Itt van C&S, és azt látja, hogy a magyarok összetévesztik a DubSteppet a HipHoppal. Végzetes tévedés, attyaég. Naggyon ciki. Itt van a jelenlegi legdivatosabb underground zeneirányzat, de hazafijaink nem vesznek tudomást róla? Pedig már a Bárányok DnB-t hallgatnak 3-mon is tudtommal volt DubStep stage.

A második nap volt Limp Bizkit, és kúrvajó volt – szerintem. Csak a jó számaikat játszották szerintem, és nem kérették magukat, nem kellett se táncolnunk se tapsolnunk vezényszóra, ráadásul a drágák egy nagy pirosfehérzöld csikos zászlót raktak a DJ pultra, és azzal a hátukon rohangáltak is néha. Fred Durst pedig tök jó fej ember életben, pedig azt hittem, hogy egy beképzelt sznob senkiházi. Megdicsért minket, megköszönte, hogy vagyunk nekik, mert különben ők se lennének, szóval minden, ami csak a mi kis magyar lelkecskénknek kellett szerintem éppen akkor ott a nagy külföldi sztárok előtt. Tök jó volt. Wes Borland gitárjátéka nem volt olyan jól hallható sajnos, de ez a hangositók hibája. Szóval ez volt talán számomra a legjobb és legjelentősebb production a VOLTon idén.

Éjfélkor elkezdődött a Hybrid dj set is, ami a kritikusok várakozásaival ellentétben tiszta négynegyed volt, semmi breakbeat, de ez az én cinikus megérzéseimet csak megerősitette. Egy csomó régebben breakbeatet játszó előadó mára (vagy csak ha Magyarországon lépnek fel?) átváltott sima electro-house-technora. Kár. Ilyen a Hybriden kivül még a már emlitett Plump Djs is, a General MIDI, Koma & Bones és Hyper is. Annie Worthingale és Deekline szerencsére jelenlétemkor is breakbeatet játszottak koncerten, de ők ritka kivételek szerintem. Ha valaki jó breakbeat koncira akar menni, az menjen el Ludmillára, én azt javaslom személyesen ma is.

Végül Levi barátom kedvéért elmentünk Ladytronra, ami két csajból állt (1 szőke és 1 sötéthajú), akik számonként felváltva szintetizátoron játszottak, illetve énekeltek. Volt még egy élő dobos, gitáros, basszeros, és még egy szintis is, de ők mind férfiak voltak. A zene nem volt rossz, olyan electro-pop, a jobbik fajtából, és táncolni is meg bambulni is lehetett rájuk, de egyszeráen olyan szar hangositás volt megint az MR2 szinpadon, hogy bűn. Csak a középtartomány hallatszott, az viszont összevissza, semmi különválasztása a hangszereknek. Mintha nem lenne EQ a világon. És mintha minél több hangszer lenne egy együttesben, annál nehezebben tudnák kikeverni egy egyenletes hangképet a hangositósok. Szóval kulináris a Ladytron, és jó.

Harmadik napon előrementünk a nagyszinpadnál a második sorba, úgyhogy majd kifojt a szemünk a mélynyomóktól, mikor a Freestylers elkezdődött. Úgy utálom, hogy csak a lábdobot hangositják, és a basszus(gitár)t meg nem. A lábdob puffanásait gerincvelőt-rázóra EQ-zzák, de a basszus pedig eltűnik egy jókora dobozhangzással. És ezt más szinpadokon is rendszeresen produkálják. Nem lehet képlet alapján hangositani. A Freestlyers nem egy rockbanda, ezért szarul is szólt szerintem. Volt egy dobos, egy szintis/sampleres, egy hathúros és egy négyhúros gitáros. Az énekesek meg mind fekák voltak. Köztük a szokásos kissrác, egy lilahajú nagyseggű  énekesnő, és Tenor Fly, aki közel sem annyira karizmatikus egyéniség élőben, mint mondjuk a “Pendulum – Tarantula”-ból számitottam volna. Csupa lassú számot játszottak, volt egy pár, amit nem ismertem, volt egy vadiúj számuk “straight from the studio” valami Space Invaders vagy mi, és DnB-s. Aztán rengeteg HipHopot nyomtak, végén pedig az encore-ralenyomták a “Fasten Your Seatbelts”-et meg a “Painkillert”, és mindenki ugrált. Szerintem szar, hogy mindenki (még ők is) szinte csak erre a két slágerre épitették a fellépést, és ezenkivül pangás és ásitozás volt fent is meg lent is. A hangos zene nem old meg minden hanuglatbeli problémát.

Laurent Garnier kúúúrva jó volt. Limp Bizkit mellet még ez jutott eszembe sokszor, hogy na EZÉRT megérte eljönni. Élőben laptopról nyomta az elektronikus ütemeket, és jópár profi jazzzenész meg imprózott rá dallamokat ÉLŐBEN. Naggyon zsiir volt. Mindenki táncolt, még a legnagyobb punkok meg dnb kissrácok is. Volt egy rhodes, egy szaxi, meg egy trombita asszem, és Laurent ugrálva ordibált nekik meg integetett, hogy azok mikor lépjenek be a zenébe, vagy éppen halkuljanak el. Tök jó volt. Mondtam ezt ott is miután vége lett: “Szerintem ez lesz a jövő zenéje. Szerintem ez az az irány, amin tovább kell mennünk mindannyiunknak, és valami több és jobb lesz belőle, mint volt eddig.”

Utána egy jó Irie Maffia koncert volt, amit MC Busa ledominált, mint szinpadi jelenség, és mindneki a “Bazdfelakéket”-re zúzott, mint állat. Aztán Tancsapda 20 éves szülinapi koncert, és felvittek a szinpadra két magas falnyi gitárerősitőt/hangfalakat. Mármint a szinpadra fel, a csávók mögé, mint anno Woodstockon. Egyébként bocis, de nem tetszett a koncertjük. Unalmas volt. Szerintem ők is unták. Pedig nem vagyok Tankcsapda ellenes, szeretem jópár számukat is.

Este végül nem volt nagy érdeklődésem, de gondoltam megnézem LTJ Bukem-et. Király. Na úgy kezdődött, hogy előtte a Pál Utcai Fiúk nem akarták abbahagyni, pedig nem mintha visszasirta volna őket a közönség. Aztán feljött a kis aranyos alacsony öreg feka producer, Bukem, és a nagy benga feka állat, MC Konrad. Na eddig semmi gáz. De ezután…

MC Konradot mintha megpofozta volna a Zeneisten nagy élő lengedező fasza, elkezdett dirigálni a szinpad körül hemzsegő technikusoknak, hogy “ugyan má’ húzzák ki az ő KIS harminckétcsatornás keverőpultukat, és a 19 inches effektrackjüket a szinpad közepére, mert Konrad tologatni akarja a potikat. (igaz, csak egy DJ keverő meg egy mikrofon lesz beledugva, de mindegy, kell az a hands-on szabadsága, hogy ő állithassa a saját hangzását.) Oké, azt mondom, bár elég parasztság – hát akkor hozza az Ő saját effektjeit meg keverőit, ha ilyet akar, nem? A hangmérnök meg hadd csinálja a dolgát, azért kapja a pénzt (mégha rosszul is csinálja, az az ő hibája és baja). De az már túlzás, hogy ő maga nem tudja aztán kezelni, és fülsüketitően feltekeri a feedback gaint a delay lineon, hogy mi süketüljünk meg a sipolástól, és ráadásul az egész kábelezést, amit ő kihúzott nem kevesebb, mint 1 órába telt, mig a hangmérnökök visszadugdosták a helyükre. Szóval 1 órát álltunk az MR2 szinpad előtt hajnali fél kettőtől hajnali fél háromig, zene meg nuku. “This is not a way to treat an audience” én azt mondom neki.

Aztán szörnyű dolgok történtek még itt Bukeméknél, és mind szerintem Konrad és a magyar technikusok közti veszekedések oka volt. Amit persze a mikrofonba kiabálva mi is tanúi lehettünk, mint valami harmadrangú szappanoperában. Bazzeg – én nem ezért fizettem. Én profi zenészeket akarok, nem vagyok kiváncsi arra, hogy Konrad a mikrofonba orditva lebassza a hangtechnikust, hogy miért nem tudja beállitani neki azt a valamit…

Bukem felrakta a tűt a bakelitre, és búgott, mint egy kanos tehén. Ez az 50 Hz volt, és Konrad mondta, hogy “I would like to ask the front engineer over there. Turn down 50 Hz on the EQ. Turn it all the way down.” Hát ez nem ment egyszerűen, és a kinos várakozó csöndben, meg a fennmaradó búgásban álltunk pár percig, mig  levette egy hangmérnök egy notch filterrel gondolom az 50 Hz-et. Na most ez fasza, de innentől nem volt 50 Hz a zenében. Ez kábé az alsó Gisz hangnak felel meg, de javitson ki valaki, ha rosszul mondom. Frankón kivettek Bukemék egy zenei hangot (meg a járulékos környezetét) az egész produkcióból. No comment. Buherálás.

Aztán elindul a party végül, nagy sóhajok közt, mind Konrad, mind a hangmérnökök, mind az én oldalamról is. Egyébként Bukem nem tehetett erről az egészről, ő csak állt békésen és várt, amig nem játszhatott már végre. 60 perc a beállásra, egy DJ setnél… hát ez elég kemény. Vagy ciki. De nem volt semmi extra a zene, amit játszott. Ilyen noname zúzósabb oldskool számok, semmi saját vagy semmi sláger. Aztán 5 perc múlva Konrad dirigált a hangmérnököknek, hogy rakják már arrébb neki MOST azonnal (mindenzt a show közben, mikrofonba, a zenei hatást ezzel elrontva) a monitorhangfalat a szinpadon. Oké, egy fiatal srácot végül kiküldtek, szegény megemelte azt a baszom ládát, arrébbvitte, majd mikor lerakta 5 méter után, Bumm, Bukem lemezjátszója megugrott. Mint a nagyinál. Sebaj, Bukem továbbmixelte az egészet, de Konrad ráparancsolt, hogy nono, neem, ő most itt rendet teremt, és addig nem megyünk tovább, mig nem basszuk le mindenki előtt a technikussrácot, mint az oviban. “Man, what were you thinking? This is VINYL! It’s sensitive! You can’t just drop it on the floor like that, man. We are making a show here. There are people…” És felünk mutatott. A srácnak már a töke tele volt, és megvonta a vállát, és végül otthagyta a ládát. Bukem felrakott egy új lemezt, én meg megkértem társamat, hogy hadd menjünk el, mert én kinosan, frusztráltan és mérgesen érzem magamat ettől az egész szituációtól, és nem ezért jöttem, hanem zenét hallgatni.

Egyébként is milyen lemezjátszót hoz Bukem? Hogy 50 Hz-en búg és megugrik egy nagyobb dobbantástól? Nem kéne NEKI gondoskodnia arról, hogy a felépése gondtalanul folyhasson? Na mindegy.

Még ezen a napon volt James Holden meg AMB, aki egy magyar DJ. Nem volt rossz, sőt, ha már négynegyed, akkor már azt hiszem, hogy ezt az érdekes technót választanám, ha lehetne. És jól is szólt. Nem olyan fadoboz szar műanyagosan, mint a Bukem setnél.

Utolsó napon Barabás Lőrincre elmentünk, ez kicsit uncsi volt szerintem. De legalább voltak újabb számok, azok jók voltak, és élveztem is őket. Aztán volt Earth Wind and Fire, ami egy tribute együttes volt, és csak a gitáros volt az eredeti együttesből, a többiek lelkes utánzók, de jó volt. Tényleg, egészen élveztem. De azért táncolni nem lehetett rá, csak minimálisan totyogni, kivétel, ha valami megmarkolt egy lányt, és azzal libegett. A Brainsre nagyon-nagoyn sokan mentek ki most, és bár a szokásos dalokat játszották, de valahogy a hangszerek hangzásán változtattak, legfőképp szerintem a dobon. Most már abszolút elektromos dobon játszik a srác, és elég jól hangzana, ha az MR2 szinpad nem rontotta volna el megint az összhangot valahogy. nem tudom mit cisnálnak ott, de nem lehet olyan nehéz megcsinálni, ha más szinpadokon meg sikerül a hangmérnököknek, nem? Meg a gitárok is szintihangot kaptak. Tök jów buli vót.

Aztán 11-kor a mindenki által várva várt Marilyn Manson volt. Fenomenális show volt, rengeteg lámpa, fény, füst, függöny, és repdeső műanyag fényvisszaverők mint eső. Ének, Gitár, Basszer, Szinti/Sampler (“special fx”-nek nevezték ) meg dob. Itt is a lábdobra annyi mélyet raktak, hogy kiesett a belem. De a basszusgitárnak persze nem volt semmi alja, és a gitárba megintcsak túl sok mélyet kevertek bele, de legalább itt illeszkedett a zenéhez, nem úgy, mint Freestylersen. Manson csak annyira volt gonosz, mint egy ovis kisgyerek szerintem, aki magára akarja vonni a figyelmet, és teljesen önző. Minden szám végén eldobta a mikrofont a szinpad egy távoli pontjára, majd egy csomó segéd (mint a teniszmeccseken a labdaszedők) a számok elején bepúderezték és ellátták ásványvizzel és egy mikrofonnal állványon. Elég rossz lehet egy barátnak, ha igy viselkedik egyébként is, mert én nem nyalnám ki igy a seggét csak azért, mert ronda. Szóval sokat köpködött. Bevette a PET palackos vizet a szájába, aztán kiköpte, lehetőleg a közönségre, de szerintem csak a securitysek fejét találta el onnan. Ezt midnen számnál minimum egyszer elsütötte.

Egyébként Manson az új albumáról játszotta el szinte az össze dalát, általában röviditve, amelyik hosszú volt. A régi slágerekből csak a Fight Songot, Beatiful People-t, Dope Show-t, Rock Is Dead-et, és a Sweet Dreams-et tolták el. Jó volt egyébként, én élveztem, és elég előre is tudtunk állni, mert nem voltak olyan sokan. És nem is volt lökdösődés, sőt beszéltem az előttünk álló feketébe öltözött srácokkal, hogy vegyék le a lányt a vállukról, mert nem látok, és tök normálisak voltak, le is vették nem sokkal később, pedig azt hittem köcsögök a Manson fanok, de Freestylersen több fasz volt pédául. Meglepő! Valaki kinyitott egy nagyon büdös és undoritó fehér port tartalmazó spraybombát mögöttünk, és majdnem megfulladtunk. Akárki is volt, üzenem neki, hogy nem volt jó poén, majdnem meghaltunk ott elől.

A végére egy Noisia és MC I.D. party volt. Ez volt a legjobb DnB party szerintem az egész VOLTon, és tök aranyos volt a DJ meg az MC. Pattogtak, meg pörgött a hangulat, és felszabadult volt. Meglepődtem, hogy sok fiatal, sok lány, és aranyos párocskák is gyülekeztek a Noisia sátor előtt. És bár sokan voltak, nem tömörültek úgy, hogy kényelmetlen lett volna, hanme mindenki tánctávolságba fejlődött, nem úgy mint általában.

Elfelejtettem elmenni Kraak & Smaakra, pedig nagyon érdekelt volna az élő acidjazz/funk/popbeat chill-es előadásuk. Azért maradt el, mert nem tudom hol volt, mert csak három szinpadnak a műsorát téptem ki, a maradék 7-en úgy tűnt, hogy nem koncertek csak noname DJ-k vannak. De tévedtem. Legközelebb alaposabb leszek! Ja és nem volt 18 éven felüli sátor. Már nem kérték el a személyit a bejáratnál, pedig bent adtak el cigit, és nem is volt zene amikor mi voltunk bent. A stand-up comedysok is egy ilyen szabadtéri szinpadra kerültek át. Sütött a nap, és nem hallottuk kivülről a dumát, úgyhogy nem néztük meg, pedig kint legalább odaférni.

Végül pedig az értékelésem a legjobban hangosított szinpadokról:

1. Hely: Samsung Mobile Aréna: Tökéletes, penge hang. Az electrótól a folk-bluesig minden úgy szólt, ahogy lennie kellett. Volt basszus, nem csak lábdob, és nem is túl sok. Szép EQ-zás és Compressálás, kellemes hangkép volt. Egyetlen egyszer volt Chase & Statusnál, hogy kihagyott 2 másodpercre a külső hangfalakból a hang, és csak a szinpadi monitorok szóltak, de hamar megjavult.

2. Hely: Soproni Nagyszinpad: Egész jó EQ-zás, de szörnyű volt a sávok közti hangerőbeállitás. Semmi compressálás/limitelés, kötelezően pótlandó egy ekkora szinpadnál! Dicséret a komplex feladat megoldásáért azért. Ja és hallom ám, ha szám közben halkitják a gitárt ám!

3. Hely: MR2-MOL Szinpad: Attyaég!!!!! Miért az a félmeztelen hosszúhajú srác tolta egész végig a hangositást? Csak hangos volt minden, de hol a középtartomány telitődött, hogy Ladytronon már torzitott is (no comment, szééégyen), hol pedig tisztán hallatszott, hogy azt hitték, hogy a DnB-re fel kell tolni a basszust, meg a magas hangokat, mint 8 éves koromban. Atyaég, ha ilyen embereket vesznek fel, igazán megspórolhatták volna tehenekkel is ezt a pénzkidobást. És ne mondják, hogy szar volt a felszerelés, mert ha nincs EQ meg Compressor, akkor nem is lehettt volna elrontani már elsősorban! Ezen a szinpadon előadott jó zenészek által megszólaltatott hangok elég volt, hogy elvegyék örökre a kedvemet a zenéléstől szinte… Komolyan mondom deprimáló volt ez a silány minőség. Inkább egy Sony hifi-torony, az jobban szól, mint minden… haha